Csak az aluljárókból kergethetik el a szervek a hajléktalanokat, máshonnan nemigen - ítélt a Kúria

Oszd meg másokkal!

Desktop
Megsemmisítette a Kúria önkormányzati tanácsa a közterületi tartózkodás jogellenességét szabályozó fővárosi hajléktalanrendelet mellékletének egyik pontját, s az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály miatt. A Kúria eljárását Székely László, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
 
A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Alkotmánybíróság azonban összeegyeztethetlennek tartja az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.
 
"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető.... A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget 'védjék' a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.
 
Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.
 
"A közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ... ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival" - áll a kúria ítéletében.
 
A Kúria ítélete szerint ilyen hely az a budapesti 34 aluljáró, amelyben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.
 
A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?